Diplomát a Színház- és Filmművészeti Főiskolán szerzett filmvágó szakon, majd a Magyar Televízió Zenei Főosztályán dolgozott 1992-ig. Munkatársai és pályatársai elismerő szavakkal emlékeznek filmvágói munkásságára, amit ma az MTV archívuma őriz. Kerámiákkal lánya születése után kezdett komolyabban foglalkozni a 90-es évek elején. Műveinek szépsége már akkor is sokunkat magával ragadott, kiállításain nagy sikert aratott alkotásaival és teljesen újszerű, eredeti stílusával; művei apró részletekig kidolgozott, harmonikus, érzékeny formáival és színeivel. A lehunyt szemű nők, az emberi szemű lovak, a nőies, csipkés formák és a belső világot tükröző mélység mind az ő törékeny, csodálatosan finom és érzékeny lelkének egy-egy megnyilvánulása. In Memoriam Almási Anikó
Sajnos, ez a gyönyörű életmű egy évvel ezelőtt tragikusan lezárult.
Szeretnénk, ha ez a felbecsülhetetlen érték, amit ő örökül hagyott, közkinccsé válna és mások is megismernék ezt a szépséget és harmóniát, amit a kerámiák sugároznak.
A kiállításon megtekinthető egy válogatás azon művekből, amikről úgy éreztük, a leghívebben tükrözik az ő lényét, művészi és emberi egyéniségét egyaránt. A kiállításhoz kapcsolódóan elkészült az In memoriam Almási Anikó című könyv is, amelyben szerettei, barátai gondolatai olvashatók, Almási Anikó alkotásaival, családi és baráti fotóival illusztrálva. A könyvből részletek olvashatóak a kerámiák mottóiként. Almási Éva, Füredi Anikó és Füredi Vilmos, 2011
|